ORLANDO

Orlando, az élményparkok városa

Most nehéz fába vágtam a fejszémet, mert olyat próbálok szavakkal leírni, amit személyesen kell átélni. Pontosabban, hogy Maráz Lászlót idézzek: „Az élményeket nem átélni, hanem megélni kell”. A hétvégénk nagyon aktívra sikerült, mivel a vasárnapi NASA-s látogatásunk után még hétfőn átugrottunk Orlandoba is.

Az álom egyaránt válik valóra idős és fiatal számára a fantázia világában - ahol mindig a jókedv a legfőbb szempont -  azaz Orlandoban. A 120 éves város 1875-ig nem volt több egy katonai előőrsnél, de kb. 50 évvel ezelőtt telepedtek meg itt a nagyvállalatok, amely hatására gyorsan metropolisszá fejlődött.

Nos, Orlandoban nincs túl sok látványosság, a legtöbb turista Mickey egér és az Universal Studios miatt utazik a városba, a fő hangsúly az élményparkokon van. Ezekből akad bőven. A parkok listája - a teljesség igénye nélkül:

Universal Studios Theme Park,

Magic Kingdom,

Disney Hollywood Studios,

Typhonn Lagoon,

Blizzard Beach,

Wet’n’Wild

SeaWorld,

Arabian Nights,

és  még hosszasan folytathatnám a sort…

Látható, hogy a bőség zavarában nehéz pontosan kiválasztani azt a helyszínt, ami a legtöbb szórakozást nyújtja az embernek. Hozzám a filmek állnak közel, így esett a választásom a Universal Studiosra.

A Universalon belül két park van, az Island of Adventure, valamint nem meglepő módon a Universal Studios. Az előbbiben a hullámvasutak, az adrenalin és a kalandvágyak kedvelői fognak nagy örömöt találni, míg az utóbbi a filmek világába, illetve azok kulisszái mögé kalauzolja el a látogatókat. Több akció van az Islands of Adventure-ben, viszont nagyobb tömeg is. Nekünk megadatott a lehetőség, hogy mindkettőt bejárjuk.

Az indulás előtt tájékozódtunk, hogy mit, és hogyan érdemes megnézni. Kivétel nélkül mindenki azt ajánlotta nekünk, hogy az Island of Adventure-t semmiképpen se hagyjuk ki, de pénzügyileg az a leghatékonyabb, ha olyan jegyet veszünk, ami mindkettő parkba szól. Miért is gazdaságosabb ez? Mivel a parkokba külön-külön a belépő 88$, amíg a közös jegy „csupán” 124$ egy napra. Természetesen a belépő kifizetése után már az attrakciókra nem kell jegyet váltani. Nos, akkor mit is kaptunk ezért a csillagászati összegért?

Universal Studios

Ahhoz, hogy pontosan el lehessen képzelni a helyet csatoltam egy térképet, amin nyomon lehet követni, hogy miről beszélek éppen.

Mint ahogy a neve is sugallja, ez inkább egy igazi hollywoodi stúdióra emlékeztet. Több hatalmas Stage van, amit egy-egy filmnek dedikálnak. Ilyen például az E.T., Terminátor, Men in Black, Múmia trilógia, vagy éppen a katasztrófa filmek. Nagyon kevés időnk volt, úgyhogy szelektálnunk kellett a programok közül. Előre kinéztük, hogy melyik attrakciók érdekelnek minket a legjobban, így azonnal azok felé vettük az irányt. Útközben viszont számos tényező elterelte a figyelmünket…

A Park területére belépve kelet felé vettük az irányt, azaz Los Angeles díszletei közé. Konkrétan felépítették a „Walk of Fame” (az az utca, ahol a híres emberek csillagai vannak LA-ben) egy részét, a környező épületekkel és csillagokkal egyaránt. Ezek a városrészek valójában boltok és éttermek, amelyekben át lehet érezni az adott város hangulatát. 

De vannak itt olyan dolgok, amellyel fel is tudjuk idézni a múltat. George Lucas első filmjének – American Graffiti – jelképpé vált autóit helyezték el ezen a részen, valamint film ikonikussá vált Drive-In-jébe be is mehetünk és el is fogyaszthatunk egy eperturmixot.

Ennek a területnek a végén értünk el első állomásunkhoz E.T-hez. Kb. 30 perces sorban állás után fel is ülhettünk a Stúdió belsejében berendezett, zárt hullámvasútra, amelyben a felidézhettünk a film legizgalmasabb jeleneteit – persze a bicikliző E.T. mellett száguldhattunk el  a magasban…

A park dél-keleti részén van egy kis terület, ahol a „Vissza a jövőbe” című film kellékei vannak kiállítva. Korábban volt hullámvasút is volt a filmmel kapcsolatban, viszont azóta annak helyét átvette a Múmia bosszúja, ami a személyes kedvencem volt. A hullámvasút elején jött az „altatás”, hogy ez nem lesz vészes. A trilógia első részének történéseit láthattuk időrendi sorrendben. Az egyiptológia kedvelőinek nyugodt szívvel ajánlom, mivel hatalmas szobrok, hieroglifák a kellékek. No, de miután Imothep(a múmia) életre kel, utána már erősen markolni kezded a téged tartó hevedert, mivel a hullámvasút hirtelen fordul, gyorsít, aztán váratlanul hátrafelé lefelé kezd elindulni, mindezt sokszínű fénytechnikával és hanghatással kísérve.

Következő megállónk a Disaster stúdió volt, ahol igazi filmszereplőkké válhattunk. A stúdió első részében felkértek 7 önként jelentkezőt, hogy játsszák el a gonosz, az idős nő, a szőke nő stb szerepét. Először nem állt össze kép, hogy ez miként lesz, de a következőképpen történt.  Felvették előttünk ezeket a katasztrófa filmbe illő jeleneteket: valakire ráesik a plafon, egy szörny megtámad stb… Utána átmentünk a katasztrófa helyszínére, ahol beültettek minket egy vonatba, és így részesei váltunk egy metró-szerencsétlenségnek. Ömlött a víz, gázrobbanás volt. No, igen és mindezt filmre vették, hogy hogyan reagálunk a váratlan eseményekre. Ezt a stúdióból kifelé menet, az első részben felvett jelenetekkel együtt lejátszották, mint egy igazi film előzetesét.

A los angelesi díszlet mellett még találtunk külön-külön san franciscoi és new yorki felépített díszleteket.

Mint látható, itt inkább tényleg a filmeken van a hangsúly, de azért itt is található szabadtéri, örült nagy sebességű hullámvasút, a Hollywood Rip, Ride, Rocket ( vagy Rock it! :) ). Viszont ez csak a bemelegítés, ahhoz képest, amik az Islands of Advenutre-ben találhatóak. Aki át akarja élni a fent említett hullámvasút élményét nézze meg az alábbi videót:

http://www.youtube.com/watch?v=JjI2a8wRe34&feature=rellist&playnext=1&list=PLAUPL29IE28A-H2R47PUF669A0I0ZTSVY

Islands of Adventure

A csatolt térképen jól látható, hogy ebben a parkban a hullámvasutak dominálnak. Sőt! Vannak olyanok, amelyek jól el vannak rejtve, és nem is tudod, hogy az hullámvasút.

A bejárathoz legközelebb az Incredible Hulk található, amelyet ez a videó tudja bemutatni:

http://www.youtube.com/watch?v=i6aFlpU82_g

Innen észak-nyugati irányba haladva Comic City-be érkezünk, ahol minden épület valamilyen képregényhősnek állít emléket, de külön van SpiderMan hullámvasút. Sajnos, arra már nem maradt időnk, de az ismerősök szerint az egyik legnagyobb élményt nyújtó hullámvasút. Fontos megjegyezni, hogy ezek az attrakciók gyerekek számára félelmetes, inkább felnőtt korosztálynak ajánlott. Nos, Comic City természetesen az teszi teljessé, ha beöltözött hősök járnak le-és-fel az utcákon, vagy éppen motorra pattannak és közös bemutatót tart Amerika Kapitány, Ciklon, Pókember, vagy éppen Farkas.

Comic City után Popey vízi birodalma felé vettünk utunkat. Nos, ezt az attrakciót nem lehet szárazon megúszni. A félősek előtte felvesznek esőköpenyt, vagy a tapasztaltabbak átöltöznek fürdőruhába. Nos, nálunk egyik sem volt. Mondanom sem kell csavarni lehetett a pólónkból a vizet, a cipőmből vagy fél liter vizet öntöttem ki.

Ezek után a Jurassic Park világába vetettük be magunkat, mivel ott is van egy vizes szám, azért úgy gondoltuk, hogy „ha már…” Neki is lendültünk a hajónak, ami végigvezettet minket a Jurassic Parkon, bemutatva az egyes őslényeket, ahol Ross Geller kéjmámorban fürdene. De aztán jött az akció. A filmhez hasonlóan itt is leszabadul a pokol, és dinós üldözésben lesz részünk, melynek csúcspontja amikor a T-Rex elöl egy kb. 30 méteres zuhanásba kezd a csónakunk… (melyet a parkról szóló lenti videó rögzít is.)

A Jurrasic Park mellett található Harry Potter világa. Külön felépítették a kastélyt, amelyen belül egy fantasztikus hullámvasút található – talán ez egyik legélvezetesebb -, valamint a kastély mellé felépítették Hogsmade faluját.

A kastélyban, amíg vársz a sorban, addig az a J.K. Rowling által megálmodott világ rejtelmeibe kaphatsz betekintést. A film legismertebb berendezett helyszínein gyalogolhatsz végig. Míg a faluban több bolt és étterem található természetesen a filmbeillő hangulattal. Itt található az másik nagyobb hullámvasút pár a Duelling Dragons:

http://www.youtube.com/watch?v=RxPIyu-BqIE

Harry Potter világa után hirtelen átérünk az ókori Görögország és Poszeidón, valamint Szinbád világába. Sajnos időhiány miatt már ezekre nem maradt időnk.

A két park között található a Citywalk, amely főként éjszaka telik meg élettel, mivel itt találhatóak a kávézók, éttermek, Clubok. A két parkról az alábbi kisvideó tudja röviden bemutatni:  http://www.youtube.com/watch?v=djn9Z7B78jQ

Október miatt most van egy különleges rendezvény a Universalban: a Haloween Horror Nights. 

E miatt zár be a park 17:00-kor, (Islands of Adventure 19:00-kor) hogy át tudják rendezni a parkot ijesztőre. Ezeken az estéken megelevenedik az AMC sorozata a „Walking Dead”  vagy a „Silent Hill”világa. A horror kedvelőinek kötelező! Íme egy tv reklám:

http://www.youtube.com/watch?v=KSy8cPnaD_8&feature=relmfu

NASA

NASA/Space-X rakéta fellövése

A hétvégén Orlandoban és Cape Caneveralban jártunk. Szándákosan ezt a hétvégét szemeltük ki  az utazásra, mivel pár hete az indexen egy rövid hírre lettem figyelmes. Az újságíró tömören beszámolt arról, hogy október 7.-én tervezi a NASA fellőni a nemzetközi űrállomásra a SpaceX rakétát. Azonnal felcsillant a szemem! Gyorsan lecsekkoltam a dátumot, és szerencsénkre az vasárnapra esett. Nem sokat gondolkodtunk rajta, tudtuk, hogy ott a helyünk, ezt nem hagyhatjuk ki.

Ott is voltunk abban a történelmi pillanatban, amikor 8.35 p.m. EDT idő szerint hatalmas robajjal és fénycsóvával a magasba emelkedett a hordozórakéta.

No, de ugorjunk vissza egy kicsit az időben...

T mínusz 12 óra:

Indulás Miamiból. Reptér, autókölcsönző, majd irány észak, Cape Canaveral.

T mínusz 8 óra:

A több mint 3,5 órás autóút után kellemes érzés volt kiszállni az autóból a NASA látogató központjánál a Kennedy Space Center Vistor Complex-nél. A kezdeti örömöt egy kicsit lelombozta, amikor megláttuk a kacskaringózó sort a jegypénztárak előtt. Hosszas várakozás és az 50$-os belépő után végre a NASA területére léphettünk. A látogatóközpont csak egyike azoknak a komplexumoknak ami a NASA-hoz tartoznak a szigeten. Valójában Cape Canaveral egy 15-20 mérföldre lévő város, és a NASA a mellette álló szigeten állomásozik. Ezen a szigeten több kilövő platform, összeszerelő műhely található.

E térkép részletesen bemutatja, hogy mi-merre található a szigeten. Az egyes épületek között hatalmas a távolság, ezért a Visitor Complex-ből indulnak a buszok, amik átviszik a turistákat A pontból B-be.

Ott jártunkkor tudatosult bennünk, hogy nem is tudjuk minek a mozaikszava a NASA. Vajon ki tudja fejből, hogy minek a rövidítése a NASA? Az „N” és az „S” számunka nyilvánvaló volt, de hogy mit jelent a két „A” az kemény fejtörést okozott. De senkit sem akarok kétségek között hánykódni, úgyhogy íme a jelentés:  National Aeronautics and Space Administration. Na, és az orosz űrkutatási központot, hogy hívják? Válasz: Федеральное космическое агентство России. :) 

Talán, így egy kicsit könnyebb lesz: Russian Federal Space Agency, azaz Roscosmos.

Mi található itt a Visitor Complexben? Itt mutatják be az űrkutatás ill. az űrhajózás történetét. Ki vannak állítva az eredeti rakéták, amelyeket használtak a Mercury, Apollo, és Gemini programok során. Ez látvány fogadja az embert, amikor belép erre a területre.

A rakéták mellett több kisebb bemutató épület/terem található, amelyben az űrhajózás történeti hátterébe kaphatunk betekintést. A kisebbeknek vannak „marketing” előadások is, hogy mit csinál éppen most NASA, milyen küldetések vannak, mik a feladatai a földi kisegítő személyzetnek. E mellett található egy kilövő szimulátor, amelyben ki lehet próbálni a fellövés során tapasztalható erőviszonyokat. Sajnos ez éppen be volt zárva, amikor ott jártunk, viszont engem az kárpótolt, hogy tavaly New Yorkban és Philadelphiában is volt részem repülő szimulátorban. Hatalmas élmény! A philadelphiai szimulátor különlegessége az volt, hogy azt lehetett megtapasztalni benne, hogy milyen érzés, amikor repülőgéphordozó-anyahajóról felszállsz, és kb 2 másodperc alatt 2G erőhatás ér. A new yorki szimulátorban viszont te vezethettél egy légi csatába egy Tomcat-et, szólva ott mindent kipróbálhattál, hogy milyen érzés egy hurok, spirál, vagy netán egy gyors forduló.

De azért sajnálom, hogy nem sikerült ide bejutnunk, mert korábbi beszámolók alapján ebben a szimulátorban real-time kilövést szimulálva fejreállítanak, ráznak, pörgetnek…

E szimulátor mellett van kiállítva az a repülő, amelyen az űrhajósok gyakorolnak:

Innen átbuszoztunk az Összeszerelő Műhely (VAB = Vehicle Assembly Building) felé. Ez az ikonikus épület a világ legnagyobb egyemeletes épülete, a maga 160 emeletes magasságával. Alapterülete 3 hektár! A buszon kisfilmeket vetítenek, és a sofőrök hasznos információkat próbálnak megosztani az emberekkel – már amennyire lehet érteni a motyogásukat. A VAB-ba csak a plusz 25$-os belépő után lehet bejutni, ahol a NASA mérnökei komponensenként szerelik össze az eszközöket.

Az épület mellett volt látható a Crawler, az a hordozó eszköz, amellyel átszállítják az összeszerelő műhelyből a rakétákat, űrsiklókat a kilövő platformokra. Mekkora is ez a Crawler? A 40x40 méteres monstrum tömege kb. 2,721 tonna, a végsebessége 1 mérföld/óra, amely azt jelenti, hogy több mint 8 óra alatt tudja átszállítani a rakétákat a kilövő platformokra. A generátorokat 5500 lóerős benzinmotor hajtja, amely kilométerenként 340 litert fogyaszt el. És még te hitted az, hogy benzin gondjaid vannak, mi?

A VAB utáni megállóhely az Apollo/Satrun Center volt. Itt egy kisfilmmel nyitnak, ahol hitelesen bemutatják az űrhajózás történetét – elismerve azt, hogy a kezdeti években igenis a Szovjetunió járt előrébb. Aztán jött Kennedy korszak, aki kihirdette hogy a 60-as években el fognak jutnia Holdra. Ennek eredményeképpen – rengeteg félresikerült rakéta prototípus és kilövés után – végre sikerült az Egyesült Államoknak olyan rakétát építenie, amely eljuttatta az első embert a holdra. Ki volt a második ember a holdon? Erre a kérdésre egy aranyos storyval válaszolnék: A fenti kérdést feltette az idegenvezető az egyik csoportjának, melyre az egyik kisgyerek azonnal válaszolt: Buzz Lightyear. Hát Buzz Aldrin szerintem nem örülne, ha tudná, hogy összekeverik egy rajzfilmfigurával. :) Visszatérve, az a rakéta volt, ami eljuttatta az embert a holdra, az a Saturn V volt, amelynek az egységei ki is vannak állítva. A tényleges méretéről ez a kép árulkodik:

Még a Saturn V, előtt bevittek minket egy irányítóközpontba, ahol szintén real-time mutatták, hogy miképp zajlott egy fellövés a 60-as években. A szimuláció azt dobta fel a legjobban, amikor a „kilövés” alatt megmozdult alattunk a talaj.

T mínusz 3 óra:

Visitor Complex bezár. Irány Cape Canaveral egy rövid városnézés erejéig. Tipikus kertváros, ahol szinte mindegyik utca egy-egy „Lila Akác köz”, amihez tengerpart és csodálatos naplemente párosul.

T mínusz 1 óra:

Visszatértünk Merrit Island nyugati felére, ahol találtunk magunknak egy tiszta terepet – az autóút mellett – ahonnan a fellövést terveztük nézni. A NASA területén is megtekinthető további 20$ kifizetése után, de úgy gondoltuk, hogy az a 3-4 mérföld nem ér meg annyi pénzt. Kényelmesen elhelyezkedtünk autónkban, és izgatottan vártuk a 20.35 percet.

T mínusz 30 perc:

Mi is ez a SpaceX rakéta és miért is volt történelmi pillanat a fellövése?

Ez volt az első kilövés azóta, hogy a NASA nyugdíjazta az űrsiklóit, és egy magán-kereskedelmi cég rakétát indított a világűrbe az űrsiklók feladatainak pótlására. A fenti kijelentés csak részben igaz, mert korábban lőttek fel SpaceX rakétát, de annak nem volt rakománya, viszont a vasárnap fellőtt Falcon 9, 453 kilogrammnyi ellátmányt juttat az ISS fedélzetére. A NASA és a SpaceX 1,6 milliárd dolláros megállapodása értelmében még 12 fellövést hajtanak végre, a következőt pontosan október 28.-án.

Hol vannak kiallítva a nyugdíjazott űrsiklók? Egy kerül Washingtonba a Steven F. Udvar-Hazy Center-be, ami Washington belvárosától kb 30 mérföldre. Egy másik pedig New Yorkba kerül az Intrepid Múzeumba. Az Atlantis pedig itt, a Kennedy Space Center Visitor Complex-ben fogja megkapni a végső nyughelyét. Most építik az épületet, amely helyet fog adni a 17 éves űrsiklónak, amely az Űrsiklóprogram utolsó utazását tette 2011-ben.

T mínusz 15 másodperc:

(Videó a fellövésről)

http://www.space.com/17945-lift-off-spacex-cargo-mission-launches-to-iss-video.html

A kilövés szinte hibátlanul zajlott, leszámítva azt, hogy a rakéta 9 hajtóművéből 1 meghibásodott a fellövés közben, de ez nem akadályozta meg a sikeres küldetést.
A kilövést kb. 10-15 mérföld messziről sikerült megcsodálnunk, ami kb. olyan távolságot jelent, mint amikor videóban "nagytotálból" mutatja kilövést.

Ami nem jön át a videóból:

Az esti sötétséget teljesen kivilágítja a rakéta meghajtóinak aranysárga fénye, valamint a robaj, és dübörgés ami a kilövéssel együtt jár. Ezt a kettőt csak élőben tudja átélni az ember, és tv-n keresztül egyáltalán nem lehet átérezni ennek az élményét.

T plusz 2 és fél nap:

A rakéta helyi idő szerint szerda reggel megérkezett a Nemzetközi Űrállomáshoz, ahonnan 907 kg kutatási kísérlet eredményt, és felszerelést hoz vissza a földre.

Akit egy kicsit is érdekel az űrkutatás és Floridában jár, annak mindenképp ajánlom, hogy látogasson el erre a helyre. Viszont ha mindent meg akar nézni a szigeten, akkor korán - nyitásra - kell érkezni.

Key West, a naplemente hazája

Key West, ahol a lemenő nap fénye a legszebben ragyog

Az elmúlt hétvégén tovább bővítettük az ismereteinket az államokat illetően. Úgy gondoltuk, hogy ideje egy nagyobb volumenű utazást beiktatnunk, mert Miamit már eléggé megismertük. Innen jött a késztetés arra, hogy Key West felé vegyük az irányt. Gyönyörű környék. Most mesélek róla.

"Ahogy a kék, és a napsárga az égen lobog,

Ahogy óceánon a nap ragyog,

Ettől én Key West fogja vagyok…"

Mint minden történeteknek, így ennek is van kezdete. A miénk ott kezdődik, hogy hogyan jussunk le a szigetvilágba? Az ehhez szükséges történelmi háttér: a 20. század elején csupán csak egy híd volt megépítve a szigetvilághoz, amelyen rendszeres jelleggel vonat közlekedett. A vonatközlekedést a 20. század közepén egy hurrikán lehetetlenítette el, amikor is a pusztító erejű vihar nem kegyelmezett a vasból épített szerkezeteknek, és az evakuáció során a több száz embert szállító vonatot, a hidakkal egyetemben az óceánba temette. A történtek után úgy gondolták a hivatalos szervek, hogy meghagyják a régi hidak maradványait, – hogy mindig legyen, ami emlékeztessen a múltra, - és melléjük új-modern-hurrikánálló sztrádát építenek, amellyel elősegítették a környék infrastruktúrájának a fejlődését is.

E miatt van az, hogy két híd fekszik egymás mellett, gyönyörű látványt biztosítva az arra utazóknak.

Nos, e miatt, már nincs semmilyen vasúti tömegközlekedés a szigetvilághoz. Maradt az egyetlen – drágább, ámde kényelmesebb opció – az autókölcsönzés. Irány a reptér, az első autókölcsönzőhöz. Itt aztán jött az első meglepetés… Persze, hogy az ügyfélszolgálatos hölgy magyar származású volt. Majd felkiáltás: „Milyen kicsi a világ!”  Nos, maga a bérlési procedúra sokkalta macerásabb volt, mint ahogy gondoltuk, mivel a bérléshez szükség van egy „Credit Card”-ra, de mivel nekünk csak „Debit Card”-unk van, ezért keresni kellett egy másik kölcsönzőt, ahol KP-ban is lehet fizetni. „Találékony ember a magyar” kapásból el is kezdtünk kérdezősködni, hogy vajon melyik kölcsönzőnél járhatunk szerencsével. Meg is találtuk a nekünk valót, ahol 200$-nyi kaució, és azon felüli 200$-nyi bérleti díj vékonyította a pénztárcánkat (…és nem Ford Mustangot béreltünk).

Most idézhetném Belgát: „Kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be, nagykirály a hangerő, melletted a szőke nő…” Sajnos Belgának a szövege csak Magyarországon állja meg a helyét, mert: itt senki sem húzza le az ablakot, mert elviselhetetlen meleg van – benzinkímélés szempontjából egyáltalán nem kíméletes, hiszen állandó jelleggel megy a légkondi. Következő, hogy itt csak automata váltós autók vannak, így kettesbe sem lehet berakni azt. A nagykirály hangerő viszont megvolt, mivel az útitársam – a fekete hajú nő - navigátorom és személyes DJ egyben, szolgáltatta megfelelő ütemes muzsikát. 

Miamiból kb. 1 óra volt az út mire leértünk a szigetvilág legészakabbi pontjához, Key Largohoz. Innen vált az utazásunk egy igazi csodává. Mint ahogy említettem a szigetek között egy egysávos híd vezet le, amelyen úgy érzed, mintha magán az óceánon utaznál. A kb. tíz méter magasban futó szűk főúton meseszép kilátás adódik az óceánra és a hosszasan elterülő smaragdzöld színben tündöklő szigetekre. Az út fele ezeken a hidakon telik el, és egy idő után azt találod furcsának, hogy szárazföldön vagy. Ahogy említettem több helyen is meghagyták a régi – hurrikán által lerombolt – hidakat, amely tovább emeli a hely szépségét.

Utunk során több strandon/pihenőhelyen is megálltunk, hogy megcsodáljuk a környéket. Nekünk leginkább a kis szigetek tetszettek, amelyek közül valamelyik biztos Abramovics – vagy hasonló kaliberű egyén birtokol. (Ha nyerünk a lottón akkor biztos, hogy vennénk magunknak egy ilyen szigetet ahova el lehet vonulni a világ elől…)

Az utunk során e – számunkra – vicces táblákkal találkoztunk:

Ha itt ilyeneket raknak ki, akkor mi lehet Evergladesben??? :)

A legemlékezetesebb megállónk Bahia Honda State Parkban volt. Ez egy sziget, Key Westtől kb. 1 órányira. A szigetről és az ottani régi hídról az alábbi képek adnak megfelelő leírást.

Itt strandoltunk is egy keveset, de a hőség és Key West iránti érdeklődésünk nem engedte, hogy hosszabb időt eltöltsünk itt. Aki Key West felé veszi az irányt, annak mindenképp ajánlom, hogy ezt a helyet ne hagyja ki!

Bahia Honda-tól további 1 óra út várt ránk, míg végül megérkeztünk végső úti célunkhoz, a naplemente hazájába – Key Westbe. 

Első állomásunk Ernest Hemingway lakása volt. Kép róla, régen és most:

Az idegenvezető számos érdekességet közölt velünk. Számomra Hemingway élete nem volt túlzottan ismeretes, de útitársam véleménye szerint – aki jól ismeri az írót – még neki is számos újdonságot nyújtott a túra. Az én szemszögeimből – mint a régi filmek imádója – azon lepődtem meg, hogy Ernest írta számos nagy Hollywoodi klasszikus film forgatókönyvét, ilyet mint: "A Farewell to Arms", "The Mecomber Affair", "The Sun Also Rises","For Whom The Bells Tolls", "Snows of Kilimadjaro", vagy a következőt:

Legismertebb műve – amiért megkapta az irodalmi Nobel-díjat 1952-ben -  Az öreg halász és a tenger:

„az ember nem arra született, hogy legyőzzék…

 az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni”

Hemingway életéről számos cikkben lehet olvasni, így azt emelném ki, ami nem lehet ott olvasni. Ernest imádta a macskákat, amikor Key Westben élt, akkor egyidejűleg több tucatmacskát nevelt és gondozott. Ennek emlékeként a múzeumot működtető alapítvány jelenleg is 45 macskát gondoz az épületegyüttes területén.

Miről nevezetes még Key West? Ez az Egyesült Államok legdélebbi pontja, így nagyon sok turista érkezik ide, hogy a legdélebbi pontot jelző – egy hatalmas Matrjoska babára emlékeztető -  szobornál fényképezkedjenek. Komolyan. Több percen keresztül kell várni arra, hogy az ember odaférjen és egy normális képet kelljen készíteni. Philadelphiában, a szabadság harangnál nem kellett ennyit várni, ahhoz hogy egy képet el tudjon lőni az ember.

Hemingway háza mellett található a sziget világítótornya, amihez a következő történet párosul. Key West a kalózok hazája volt, és ennek eredményeképp több számos taktikájuk volt a megfelelő zsákmány megszerzése érdekében. Az egyik ilyen cselük egy hamis világítótorony felállítása volt. Miért? Mivel így hamis jelzéseket küldtek a hajósoknak, akik azt hitték, hogy távolabb vannak a partoktól, így nem figyelve a part mellett húzódó zátonyokra feneklett meg a hajójuk. A kalózok gyorsan az utazók segítségére mentek, és Key Westbe vitték őket, ahol a bánatuk elfelejtettése érdekében jól a kupa fenékére néztek.  Ez alatt természetesen a bajtársak szép serényen kipakolták a hajó kincseit.
Íme a világítótorony, amiről a regék szólnak, valamint a tipikus kisvárosi feelinget idéző épületek:

Végre eljutottam ahhoz a ponthoz, amikor elmagyarázom, hogy miért ezt a címet választottam e bejegyzésem alapjául. Key Westben nagy hagyománya van a naplemente csodálatának, így a város észak nyugati partján napnyugtakor meg sem lehet mozdulni, mivel minden turista itt téblábol. A naplementét ceremónia is kíséri… Ilyen látvány fogadott minket a naplementekor:

"...S lenyugvó napban a békét megtalálod."

Nem lehet kihagyni a Duval Streetet sem, ami Key West Váci utcája. Rengeteg ajándékbolt, kávézó és étterem várja a turistákat. Itt nagyon nagy éjszakai élet folyik. Főként télen és tavasszal. Télen az észak-amerikaiak menekülnek ide a hideg elől, míg tavasszal a főiskolások nagy szórakozóhelyévé válik a város. Itt a Duval St.-en láttuk a világ legkisebb kocsmáját. A hely mindösszesen 2 nm lehet, van benne egy pult és ennyi, viszont a nagy tömeg áll előtte. Először az hittem, hogy egy Club bejárata, de rá kellett jönnöm, hogy az ajtó nagyságú hely a kocsma. A Duval St.ről lekanyarodva még egy meglepetés várt:

Miamiba visszafelé megálltunk a John Pennekamp Coral Reef State Parkban, amely a búvárkodás és a Snorkeling szerelmesinek nyújt megfelelő szórakozást. A tengerpartja nem olyan szép, mint Bahia Hondán, de a tengerparton lévő hatalmas ágyuk kompenzálták a köves tengerpart hátrányait.  Viszont itt van egy ”tanösvény”, ahol megismerhető a helyi természetes növényvilág (=Mongrove fák), mivel Florida a piros, fehér, fekete, Mongrove fák hazája. 

Folytatása következik...